Az idei első negyedévben is folytatódott az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyoni helyzetének javulása, alapvetően a piaci hozamok növekedésének köszönhetően. Az önkéntes egészségpénztárak esetében erőteljes volt mind a taglétszám, mind a vagyon bővülése, a kifizetések között megugrott a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztésre igénybe vett összegek aránya - derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) friss közleményéből.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Mostani cikkünkben összeszedtük, hogy mi várható az egyes megtakarítási termékek adózását tekintve a július 1. utáni időszakban, és melyek azok a befektetések, amelyek a jövőben is mentesülnek a szocho alól.
Mint az nemrég kiderült, az eddigi 15%-os kamatadón felül 13%-os szociális hozzájárulást is fizetni kell a július 1-je után keletkező kamatbevételekre, illetve az utána vásárolt befektetési alapok, kötvények (kivéve állampapírok) hozamára, amit a kamatadóhoz hasonlóan a szolgáltató von le a befektetés bruttó hozamából. Vajon a TBSZ-en lévő befektetések és a nyugdíjcélú megtakarítások is adózni fognak? Utánakérdeztünk.
Kicsit fellélegezhetnek a nyugdíjra gyűjtők, miután a tavalyi utolsó negyedév után az idei első három hónapban is sikerült valamekkora befektetési nyereséget zsebre tenniük a nyugdíjpénztáraknak. Érdekes átrendeződések voltak az első negyedévben a pénztári portfóliókban, elsősorban a kötvénybefektetések javára, és van itt más is: soha nem fizettek még be olyan magas hozzájárulást az önkéntes pénztári tagok az első negyedévben, mint most.
Hollandia azt tervezi, hogy átalakítja Európa legnagyobb magán-nyugdíjpénztári rendszerének számító ágazatát, az 1450 milliárd eurónyi megtakarítást kezelő szektor a kifizetések helyett a befizetések rögzítésére térne át – számol be a hírről a Reuters.
Már csak három nap maradt hátra az adóbevallás leadásáig, amit 2017 óta az eSZJA oldalnak köszönhetően pár kattintással is megtehetünk. Ilyenkor kell nyilatkozni arról is, hogy élni szeretnénk-e a nyugdíjcélú megtakarítások 20%-os adóvisszatérítésével, az egyszerűség ellenére azonban rengeteg ingyenpénzt hagynak veszni a nyugdíjcélra gyűjtők.
A megtakarítással egybekötött biztosítási vagy a pénztári szolgáltatások kiválasztásnál bizonyára mindenkinek az egyik legfontosabb szempont, hogy a termék minél olcsóbb legyen, azaz a lehető legkevesebbet vonjon le a szolgáltató a havi befizetéseinkből. Jó hír, hogy ma már minden megtakarításos életbiztosításnál és önkéntes pénztárnál kötelező feltüntetni a teljes költségmutatót (TKM), amelynek segítségével könnyebben össze tudjuk hasonlítani az ajánlatokat.
A hazai szektorban szokatlan, hogy egy nyugdíjpénztár ingatlanberuházóként jelenjen meg a piacon, és stratégiai ingatlanportfóliót építsen fel. A Pannónia Nyugdíjpénztár viszont a versenytársak között rendhagyó módon a kezelt vagyonának egy részét stabil hozammal rendelkező ingatlanbefektetésekbe helyezi. A nyugdíjpénztárak a pénz- és tőkepiacok esése miatt tavaly jellemzően negatív hozamot értek el. A kilengéseket jól kiegyenlíthetnék az ingatlanpiaci befektetések, de a törvényi szabályozás miatt csak a teljes vagyon tizedét tarthatják ingatlanportfólióban a pénztárak. A tagok száma ráadásul lassan, de biztosan csökken, csak minden ötödik magyar dolgozó rendelkezik nyugdíjpénztári megtakarítással. Központi stratégiával, a munkáltatók és munkavállalók komolyabb ösztönzésével megfordítható lenne a negatív folyamat, a nagyobb hozamú befektetések térnyerése pedig még vonzóbbá tehetné a termékeket. A Portfolio Csuhay Attilát, a Pannónia Nyugdíjpénztár ingatlanportfólió kezelőjét, a GPM Kft. ügyvezetőjét kérdezte a nyugdíjpénztárak kihívásairól, a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetről és befektetési lehetőségekről, valamint a pénztár legújabb projektjéről.
Tavaly nem volt ritka a mínusz 10% feletti hozam sem a hazai nyugdíjpénztáraknál, az idei első negyedéves számok azonban sok nyugdíjra gyűjtőnek megnyugvást jelenthetnek: visszatértek a nyeregbe az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak. A legjobb teljesítményeket a klasszikus és pénzpiaci portfóliók érték el, de megnéztük azt is, melyek jelenleg a legolcsóbb és legdrágább nyugdíjportfóliók a piacon.
Nem sok jót mutatnak a magyar demográfiai adatok: míg idén minden ötödik magyarra jut egy nyugdíjas, 2040-re már minden harmadik állampolgár 65 év feletti lesz. Sokan, de inkább a fiatalok félnek, amikor a nyugdíjakról van szó, hiszen könnyen lehet, hogy néhány évtized múlva már nem is számíthatnak állami segítségre. Így egyre inkább égetővé válik az a kérdés, hogy miként lehet saját magunkat felkészíteni az időskori éveinkre. Szerencsére több olyan konstrukció is megtalálható a piacon, amelyekkel nemcsak megtakaríthatunk, hanem akár állami támogatásban is részesülhetünk.
A nyugdíjcélú megtakarítások elsődleges ösztönzésére jelenleg a személyi jövedelemadó jóváírás szolgál, amelynek vonzereje a 2014-es bevezetés óta, a jóváírás kilenc éve változatlan összeghatára miatt drasztikusan csökkent. Az adójóváírás mellett vagy helyett célszerű megfontolni olyan normatív állami támogatás bevezetését, amely különösen a hosszú távú megtakarítások magyar pénz- és tőkepiaci eszközökben történő elhelyezését támogatná.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak -6,8 százalékos hozammal zártak 2022-ben, azonban a pénztári portfóliók közel ötödének hozama az utolsó negyedév kiváló teljesítménye révén már a pozitív tartományba került. A szektor hosszú, egy és másfél évtizedes távon továbbra is – igaz, csekély mértékű – reálhozamot, azaz az infláció feletti nyereséget mutathat fel tagjai számára, áll az MNB közleményében.
Nehéz helyzetben vannak most a magyar fiatalok, ugyanis nemcsak a megtakarításaikat kell megvédeni az inflációtól, hanem a demográfiai adatok miatt a nyugdíjas éveikre is előre gondolniuk kell. Ma már több olyan konstrukció is a rendelkezésünkre áll, amelyekkel befektethetjük a felhalmozott pénzeinket, és rengeteg olyan is, amelyekkel a nyugdíjkorra takarékoskodhatunk. A kettő egyik ötvözete a nyugdíj-előtakarékossági számla, amellyel nemcsak mentesülhetünk a kamatadó alól, hanem akár a befizetett SZJA egy részét is visszaigényelhetjük.
A magyar nyugdíjrendszer hosszú távú instabilitása a szakértők számára egyértelmű, a jelenlegi demográfiai és egészségügyi folyamatok mellett 2040-re három magyarra jut majd egy 65 éven felüli eltartott, jelenleg ötre – hangzott el a Portfolio Biztosítás 2023 mai konferenciáján. A szakértők egyetértenek abban, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások és az öngondoskodás ösztönzése a munkáltatók nélkül nem lehetséges, őket valahogyan vissza kell hozni erre a piacra. Ugyanígy fontos a fiatal munkavállalók bevonása a hosszú távú öngondoskodási piacra, akár egy automatikus beléptetési rendszer keretében. Volt, aki úgy látja, az öngondoskodás a mai formájában csupán önámítás.
Közzétette az OECD a végleges számokat a 2021-es nyugdíjvagyonokról, ezekből többek között kiderül, hogy bár a világban nőtt a nyugdíjmegtakarítások értéke, ennek legnagyobb részét hét ország tudja magáénak. Nem meglepő módon azokban az országban a legmagasabb a nyugdíjpénztári részvétel, ahol kötelező beléptetéses rendszer működik, Magyarországon a munkaképes korú lakosság mindössze 18,6%-ának volt önkéntes nyugdíjpénztára 2021-ben. Ha a pénztári befizetéseket nézzük, Magyarország teljesít a legsiralmasabban az OECD-országok között. Az elmúlt években a nyugdíjhozamokban sem remekeltünk, igaz, 10 éves időtávon azért még mindig pozitív a nyugdíjra gyűjtők reálhozama itthon.
Megviselte a tavalyi év az önkéntes pénztárakat, ez visszaköszön a gyenge hozamok mellett a kezelt vagyon és a taglétszám kisebb visszaesésében is. A Pénztárszövetség mai sajtótájékoztatóján azonban kiemelték, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások hosszú időtávra szólnak, ilyen időtávon pedig érdemi reálhozamokkal is találkozhatunk. A nyugdíjpénztári adójóváírások megsínylették a kormány tavaly év eleji szja-visszatérítését, igaz, az év első felében az egyéni befizetések ennek az extra pénznek köszönhetően kissé megugrottak. Teljesen más számokat láthattunk az egészségpénztáraknál: a Covid óta jelentős mértékű befizetések érkeztek, a taglétszám is megugrott, úgy tűnik, egészségtudatosabbá váltak a magyarok.
Drasztikusan öregszik a magyar társadalom, és ha ez nem lenne elég, a fiatalok komplett generációja hiányzik a nyugdíjcélú megtakarítások piacáról. Hosszú évek parttalan egyeztetései után azonban most úgy tűnik, változás állt be a magyar kormány hozzáállásában, nyitott fülekre találtak a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatos felvetések. Úgy tudjuk, felélénkült a párbeszéd a magyar kormány és a piaci szereplők között arról, mit lehetne tenni a nyugdíjkatasztrófa elkerülése érdekében. Hogy ezt most külső vagy belső nyomás váltotta-e ki, talán kevésbé fontos, az viszont annál inkább, milyen irányokba mozdulnak az egyeztetések. Népszerű irányvonal lehet a lengyel, automatikus beléptetési rendszer, a kardinális egyeztetések azonban arról folynak, miképpen lehetne a munkáltatók szerepkörét növelni az öngondoskodási piacon.
A kormány öngondoskodási piacon tervezett lépéseivel külön panelbeszélgetésben foglalkozunk a Portfolio jövő heti, Biztosítás 2023 konferenciáján. Ne maradj le róla, jelentkezz még ma!
Egyre nagyobb nyomás helyeződik a fiatalabbakra a nyugdíjak szempontjából, ugyanis folyamatosan nő annak az esélye, hogy a megélhetéshez nem elég, vagy semennyi nyugdíjat nem fognak kapni az életük utolsó évtizedeiben. Erre kínálhatnak megoldást a nyugdíjcélú megtakarítások, amelyekkel ráadásul a befizetett adó egy részét is vissza lehet igényelni.
Kicsit fellélegezhettek a nyugdíjra gyűjtők, miután a tavalyi utolsó negyedévben sikerült valamekkora befektetési nyereséget is zsebre tenniük a nyugdíjpénztáraknak. Ettől függetlenül az egész évet uraló negatív hangulat rányomta a bélyegét a teljesítményekre, az önkéntes- és magánnyugdíjpénztári szektor is mínuszban zárta az évet. Van viszont egy jó hír is: a gyér hozamok ellenére soha nem fizettek még be olyan magas hozzájárulást az önkéntes pénztári tagok éves szinten, mint amennyit tavaly.
Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós aggodalmak is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy idén inkább pénzt vesztettek a nyugdíjra gyűjtők. Ennél rosszabb évet a szektor 2008-ban zárt, de azért voltak 2022-ben is kiemelkedőbb teljesítmények. Most nagyon úgy tűnik, 2023 első hónapjai is rázósnak ígérkeznek, utána viszont jöhet egy kis fellélegzés is.
